4 Órás Munka Mennyi Szabadság Jár
A döntés a naptári évre szól, az éven belül nem változtathatja meg. A munkavállalók között azonban különbséget tehet, és eltérő elszámolási módot is alkalmazhat.
Mennyi szabadság jár 4 órásnak?
Fele annyit dolgozik, tehát fele annyi pihenésre is van szüksége – gondolhatnánk. Azonban ha jobban megvizsgáljuk e kérdést, ez valójában kétszeres felezést jelentene, vagyis az időarányosság megszegését eredményezné. Évi 20 munkanap egy nyolcórás foglalkoztatottnál évi 8×20 munkaóra fizetett távollétet jelent. Ezzel mi áll arányban egy napi 4 órás foglalkoztatott esetében? Évi 4×20 munkaóra fizetett szabadság, ami pontosan 20 munkanap. A 10 munkanapnyi szabadság tehát éppen a fele lenne ennek. A szabadságolás terén tehát a részmunkaidős személy pontosan ugyanannyi munkanap fizetett távollétre jogosult, mint a teljes munkaidős. Ez csak látszólag sérti az időarányosság elvét, valójában pontosan megfelel annak. Ez abban is megmutatkozik, hogy az évi 20 munkanapjára évi 20 munkanapnyi "félfizetést" fog kapni. Ugyanez az elv követendő a betegszabadság esetén is. Mit kell még arányosítani? Arányosítást követel meg a munka törvénykönyve még a következő vonatkozásokban. – A törvény szerint a munkáltatói utasítás alapján a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál való foglalkoztatás legfeljebb évi 44 munkanapon vagy 352 munkaórán át lehetséges.
- Dr gasztonyi ferenc kardiológus szombathely center
- Gru 2 teljes film magyarul letöltés ingyen
- Bíró lajos séf hold utcai piac 3
- Budapesti műszaki egyetem nyilt nap
- Microsoft media creation tool letöltés 2018
- Proteco kit leader 3 full kétszárnyú kapunyitó szett
- Részmunkaidős dolgozó szabadsága - EU-TAX Könyvelőiroda
A részmunkaidős foglalkoztatás öt buktatója - Jogászvilág
Részmunkaidős munkavállaló esetén ezt a korlátot arányosítani kell. – A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje négy óránál rövidebb nem lehet. Ez alól szintén kivétel a részmunkaidős foglalkoztatott, ugyanis neki az egy napra beosztott négy óránál is kevesebb lehet a beosztás szerinti napi munkaideje, az időarányosság elvének figyelembe vételével. – A rendkívüli munkaidő éves maximumánál is arányosan kevesebb a részmunkaidős munkavállaló számára irányadó mérték. Visszatérés a munkába részmunkaidővel A kisgyermekeseknek lehetőségként kínálkozó, a munkáltató számára kötelezően elfogadandó részmunkaidős konstrukció gyakori velejárója, hogy a munkavállaló gyedről/gyesről tér vissza dolgozni, korábbi teljes munkaideje helyett részmunkaidővel. Ilyenkor hibalehetőség, ha a munkáltató a gyermekgondozási távollét alatt felgyűlt szabadságokat már a részmunkaidős rendszerben adja ki. Ez feltétlenül helytelen, mivel a munkavállaló még teljes munkaidős státusza alatt szerezte a visszatérésekor kiadandó szabadságot, vagyis azokra még a nyolcórás munkaideje alapján jogosult.
Vonatkozik ez nemcsak az alapbérre, hanem a bérpótlékokra is: a pótlékok alapját képező alapbér kiszámításának részletszabályainál a munka törvénykönyve kifejezetten utal részmunkaidősök esetében az arányosítási kötelezettségre. De teljesítménybérezésnél is figyelemmel kell lenni a részmunkaidősökre: abból a szabályból, miszerint a teljesítménykövetelményt úgy kell meghatározni, hogy a követelmény rendes munkaidőben 100 százalékosan teljesíthető legyen, egyenesen következik, hogy ezt minden munkavállaló saját munkaidejéhez kell mérni. Vannak azonban olyan díjazási elemek, amelyeknél az egyenlő bánásmód követelménye azt kívánja meg, hogy a részmunkaidősöket teljesen azonosan kezeljék a teljes munkaidős munkavállalókkal. Ha például a munkáltató valamilyen szociális juttatást oszt, amely tehát nem az elvégzett munka időigényéhez igazodik, aligha legitimálható a részmunkaidősök esetében az arányosítás. De e sorban említhetjük például a költségtérítés-jellegű juttatásokat is: az utazási, ruházkodási, lakhatási stb.
