Betegség Fogalma A Who Szerint, Betegség - Fogalomtár
15–30%-ban, az egészségügyi ellátás színvonala 10–15%-ban határozzák meg az egészségi állapotot, míg a fennmaradó 55–75%-ért a társadalmi-gazdasági státusszal és az iskolázottsággal szoros összefüggést mutató életmódtényezők felelősek. Természetesen ez a globális becslés az egyes betegségek etiológiájának értelmezéséhez nem jelent támpontot: a betegségek kialakulásában a genetikai és a tág értelemben vett környezeti tényezők együtthatásának és változó mértékű érvényesülésének elvét ma általánosan elfogadottnak tekinthetjük.
Birthday
Leegyszerűsítve, az egészség a funkcionalitás az egyén számára megfelelőnek ítélt szintje. Tekintettel arra a körülményre, hogy tökéletes egészség a gyakorlatban nem létezik, döntő tényező az egyén egészségérzete, azaz milyen mértékben elégedett fizikai, szellemi és szociális állapotával, általában funkcionalitásával. Az objektív mutatókkal jellemzett egészségi állapot gyakran nincs összhangban az egyén egészségérzetével – az ún. pozitív gondolkodás pozitív viszonyulást jelenthet egészségproblémáihoz is, s azok funkcionális állapotában kevésbé jelentenek gátló tényezőt, míg máskor a fizikálisan és mentálisan viszonylag jó egészségi állapotát is kedvezőtlennek ítéli meg az egyén nyomasztó szociális-gazdasági gondjai közepette. Egészségdeterminánsok alatt azokat az alapvető tényezőket és hatásokat értjük, melyek az egyén, és kiterjesztett értelemben egy közösség, egészségi állapotát meghatározzák (I-9. ábra). Ismeretük nem kizárólag az egészség meghatározottságának értelmezéséhez szükséges, de a népegészségügyi intervenciók támadáspontjának meghatározásához is.
A WHO a régiókra vonatkozóan éves jelentéseket készít és bocsát ki, de rövidebb és hosszútávú célokat fogalmaz meg a tagállamok, régiók és az egész világ felé az Alkotmányban rögzített célok elérése érdekében. A 2005. évre szóló Európai Egészségügyi Jelentés 2005 (European health report 2005) a WHO Európai Regionális Irodájának éves jelentése az 52 tagállam egészségügyi helyzetéről. Az elemzés a fő egészség-meghatározókra összpontosít, kiváltképpen a szegénységre és a társadalmi egyenlőtlenségekre. Jelenleg egy kis számú kockázati tényező okozza a betegségterhek nagy részét. A jelentés leírja ezeket a terheket és a csökkentésükre használt hatásos népegészségügyi beavatkozásokat. A tanulmány célja, hogy támogassa az országokat a népegészségügyi kihívásokkal való sikeres szembenézésben.
Az egészségdeterminánsok kedvező befolyásolásával az egyén és a közösség egészségi állapota javítható. Az egészségdeterminánsok legfőbb kategóriái a következők: 1. jövedelmi támogatottság (jövedelmi viszonyok), 2. társadalmi támogatottság (szociális ellátórendszer fejlettsége), kolázottság, glalkoztatottság és munkakörülmények (gazdasági helyzet), zikai környezet, gatartási, életmódtényezők, észséges fejlődés (gyermekkor) biztosítottsága, észségügyi szolgáltatások fejlettsége és elérhetősége, netikai (biológiai) tényezők, 10. kulturális sajátságok. Összefoglalva állítható, hogy egészség csak akkor lehetséges, ha adottak a lehetőségek (források) az emberi szükségletek kielégítésére, s ha az élet- és munkakörülmények mentesek az egészségkárosító szennyező anyagoktól, kórokozóktól és fizikai veszélyforrásoktól. Az egészség meghatározásában a különböző determinánsok súlya nem azonos. Bár az egyes tényezők meghatározó szerepének súlya vitatott (s különböző közösségekben ténylegesen is eltérő lehet), általában elfogadható, hogy a genetikai tényezők kb.
A WHO egészség-fogalma "Az egészség a teljes testi, mentális és szociális jóllét állapota, és nem csupán betegség- vagy fogyatékosság-nélküliség. " (I. Egészségfejlesztési Konferencia, Ottawa, 1986) Az egészség fogalma a köztudatban a betegségek hiányát, ezzel együtt jó szellemi és fizikai állapotot jelent. Az egészséget döntően befolyásoló genetikai, környezeti, gazdasági és társadalmi hatások felismerésével tudatosult az a tény, hogy az egészség már nem csupán a betegségek hiányát, hanem annál lényegesen szélesebb témakört ölel fel. Az egészség fogalmát az 1986-ban Ottawában tartott I. Egészségfejlesztési konferencia az alábbi módon fogalmazta meg: "Az egészség a teljes testi, mentális és szociális jól-lét állapota, és nem csupán betegség- vagy fogyatékosság-nélküliség. " Az Egészségügyi világszervezet tevékenysége 1946 nyarán New Yorkban tartotta ülését 61 állam képviselőinek részvételével az a Nemzetközi Egészségügyi Konferencia, amelyen elfogadásra került az Egészségügyi Világszervezet létrehozását jelentő Alkotmány (a továbbiakban: Alkotmány).
"A kialakult betegséget kezelni olyan, mintha az ember akkor kezdene kutat építeni, amikor már megszomjazott. " Betegség Fogalma: ha a szervezet és a környezet közötti egyensúly megbomlik, akkor az egyén részéről érezhető és kívülről is megállapítható elváltozások jönnek létre. Definíció: betegségről akkor beszélünk, ha a megváltozott reakcióképesség következtében a szervezet nem képes elhárítani a károsító tényezőket.
Az egészségügy és az ápolás általános alapelvei | Digital Textbook Library
Az egészségügy és az ápolás általános alapelvei Dr. Papp Katalin, Ujváriné Dr. Siket Adrienn (2014) Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Beágyazás
- Igaz történeten alapuló horror filme les
- Erre születtél by Dan Millman | NOOK Book (eBook) | Barnes & Noble®
- Betegség fogalma a who szerint da
- Rómeó és júlia - lehetsz király
- Sose hátrálj meg 3 teljes film magyarul
- Alibaba és a negyven játék
- Forgalmi változások a Red Bull Air Race repülőverseny miatt - belfold.ma.hu
- Mennyibe kerül 1 m3 víz series
- Betegség fogalma a who szerint free
- Riverdale 3 évad 1 rész indavideo
- Az ember és környezete | Sulinet Tudásbázis
A betegség a társadalmilag elfogadott egészségképtől való olyan eltérés, ami csökkenti az élettartamot vagy rontja az életminőséget (azaz halált vagy funkciózavart, és/vagy fájdalmat okoz), és amit az egyén vagy a környezete észlel (beleértve az ellátórendszer, a diagnosztikai eszközök észlelését is). Ezen meghatározás szerint kultúrkörönként változhat az, hogy mit tekintenek betegségnek és mit nem. Az elfogadott egészségképtől való eltérés azt is jelenti, hogy az egyén, illetve a társadalom tenni is akar valamit ellene. Ebben az értelemben betegség olyan állapot, ami rendelkezik azzal a képességgel, hogy valamilyen a gyógyításra vagy a megelőzésre irányuló egészségügyi tevékenységet indítson el.
Az Alkotmány 1948. április 7-én lépett hatályba. Ugyanez az időpont az Egészségügyi Világszervezet (WHO – World Health Organization) megalakulásának dátuma is. Az Egészségügyi Világszervezet legmagasabb fóruma a 192 tagállam által alkotott Közgyűlés, amely a tagállamok Kormányainak meghatalmazott képviselőiből áll és évente egy alkalommal találkozik. A Közgyűlés határozza meg a WHO programját és dönt a következő közgyűlésig terjedő időszak költségvetéséről és főbb politikai céljairól. A WHO Alkotmánya fogalmazza meg a szervezet céljait, feladatait és létrehozta a működést biztosító szakmai szervezeteket. A WHO kifejezett célja az emberi egészség magas szinten való megőrzése, és mindenkori színvonalának emelése. A szervezet döntéseinek előkészítésében és végrehajtásában fontos szerepet tölt be a Végrehajtó Tanács, amely évente 2-3 alkalommal ülésezik. A Végrehajtó Tanács összetételében az arányos földrajzi képviseletnek tükröződnie kell. Ennek biztosítása oly módon történik, hogy a Világszervezet 6 Regionális Bizottsága (Európai, Amerikai, Nyugat – Csendes óceáni, Kelet – Mediterrán, Dél – Kelet-Ázsiai, Afrikai) jelölhet megfelelő számú képviselőt.
Az egészség definíciója Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Alkotmányának előszavában az egészség alábbi definíciója szerepel: "Az egészség a teljes testi, szellemi és szociális jólét állapota, nem pusztán a betegség vagy fogyatékosság hiánya. " Bár ez a "egészség" meghatározás az Alkotmány aláírása (1946) óta nem változott, s vitathatatlanul a legtöbbet idézett, teljes az egyetértés abban, hogy ez a definíció sokkal inkább idealisztikus célképzetet fogalmaz meg, mintsem a mindennapos népegészségügyi tevékenység – akár individuális, akár közösségi szinten – elérendő vagy elérhető célját. Ezért nem meglepő, hogy a szakirodalomban számos egészségdefiníció lelhető fel, melyek közül Stokes és társai (1982) meghatározása, mint az egyik széles körben elfogadott példa említhető. E definíció az "egészség" meghatározása kapcsán az alábbiakat ötvözi: •anatómiai integritás, •alkalmasság értékes szerep betöltésére a családban, a munkahelyen és a társadalomban, •alkalmasság a fizikai, biológiai és szociális stresszhelyzetek feldolgozására, •a "jóllét" érzése, •mentesség a megbetegedés és az idő előtti halálozás fenyegetésétől.